A múlt héten már fókuszba helyeztük a július 27-én, a Hungaroringen megrendezésre kerülő futóversenyre készülést, hiszen a nyár eredményeit télen kell megalapozni, és nem könnyű a télies időjárásban rávenni magunkat az edzésre. A futás 90 százakban mentálisan, 10 százalékban fizikálisan dől el. A fizikai része az egyszerűbb, követhetsz edzéstervet, végezhetsz kiegészítő edzést, azonban a mentális tréning több erőfeszítést igényel, és abszolút egyedi, hogy melyik bugyra az elmédnek az, ami visszatarthat téged.
Összegyűjtöttünk három módot, amivel futásra bírhatod tested-lelked.
Gyűjts jó zenéket!
Ha olyan számokat válogatsz össze a lejátszási listádra, amiket tudsz valamihez kötni, sokkal könnyebb ellazulnod futás közben. Egyszerűen csak a jó emlékekre terelődnek a gondolataid, elkalandozol, és már csak azt veszed észre, hogy lefutottad a kitűzött távot, miközben az egyetlen, amit felfogtál az egészből: a boldogság érzete. A másik lehetőség az olyan számok előtúrása, amikre szívesen táncolsz a buliban. Amik pörgősek, és nem tudni miért, hogyan, de úgy felpörgetnek, mintha három kávét ittál volna egymás után. Ráadásul érdemes olyan lejátszási listát összerekni amivel a Hungarpringen is motiválhatod magad, hiszen más versenyekkel ellentétben, a Ring Run Race futóversenyen, lehet fülhallgatóval futni.
Állj le a mentális matekkal!
Ha futás közben számolgatod a kilométereket, vagy folyton az időt nézed, esetleg ebből kiszámolod a sebességed, azzal csak saját magadat frusztrálod. Időnként belefér egy kis ellenőrzés a kíváncsiság kielégítése végett, de a rendszeres számolgatás hosszútávon megöli a lelkesedésed. Sokkal kitartóbb leszel, ha egyszerűen csak kitűzöl egy célt, ami vagy sikerül, vagy nem, de addig futsz, ameddig jól esik, és a lábad visz. Ne azért küzdj, hogy meglegyen egy bizonyos sebesség, hanem azért, hogy túllépj saját magadon, és kihozd magadból a legtöbbet!
Állj pozitívan a fájdalomhoz!
Sokan vannak, akiket a fizikai fájdalom egyszerűen csak kikészít. Te ne tartozz közéjük! Hidd el, ez is fejben dől el. Ha úgy állsz hozzá a fájdalomhoz, hogy valami rosszul csináltál, nem edzettél eleget, vagy nem vagy elég kemény, és ez az oka a jelenlegi fájdalmadnak, akkor rossz érzéssel fejezed majd be az edzést vagy a versenyt, és kudarcnak fogod tekinteni. Azonban, ha a fájdalmat a kemény munka jelének, a küzdésnek és kitartásnak jeleként fogod fel, felértékelődik a szemedben, és szinte már élvezni fogod, hogy fáj a lábad. Kicsit furcsán hangzik, nyilván. De a siker szerves része a fájdalom, amit – mivel kiküszöbölni sohasem fogjuk tudni – kénytelenek vagyunk megszokni, elfogadni, megszeretni.
