Sokan kihagyják, többen nem is tudják, hogy mire jó a nyújtás, vagy mai divatos nevén a streching. A mozgásunk minőségének javítása, az izmaink rugalmasságának elősegítése, a teljesítményünk növelése és a hatékonyságunk fokozása már elegendő érv? Íme, a részletek!
Mire jó a stretching, más néven a nyújtás?
- Megelőzhetőek a mozgásszervi betegségek, vagy betegség esetén a tünetek enyhíthetőek,
- a mozgás terjedelme javítható általa,
- segít az izmok és ízületek rugalmasságát megőrizni vagy fejleszteni.
Ez mit is jelent? Le tudsz hajolni gond nélkül a cipőfűződet bekötni, nem okoznak fájdalmat egyéb alapvető mozgások, csökkennek a hát, váll vagy egyéb területek izomfájdalmai.
Mikor nyújtsunk?
Bemelegítés
A nyújtásnál van dinamikus és statikus forma. A dinamikusban kis utánmozgások vannak. Talán emlékszünk mindannyian az általános iskolai testnevelés órákra, ahol a gimnasztikai melegítés során például törzshajlítást kellett végrehajtani bokaérintéssel háromszor. Ez egy dinamikus nyújtógyakorlat és ahogy látható, alapvetően a bemelegítésnél van szerepe. Miután átmozgattuk az ízületeket, érdemes dinamikus nyújtógyakorlatokkal felkészíteni az izomzatot a nagyobb edzésintenzitásra.
Edzés közben
A másik fontos időpont az edzés alatti vagy sorozatok közötti nyújtás. Itt érdemes rövidebb ideig kitartott statikus és dinamikus nyújtásokat együttesen és óvatosan alkalmazni, arra az izomra, amelyre a gyakorlat során edzettünk.
Edzés végén
Az edzés végén pedig érdemes legalább tízperces általános nyújtást alkalmazni, alapvetően statikus nyújtógyakorlatokból. A statikus nyújtógyakorlatok lényege, hogy minden egyes gyakorlatot körülbelül tizenöt-harminc másodperces időtartamig kitartunk.
Rendkívül fontos a streching a kezdő és újrakezdő körben, minimalizálható általa az izomláz mértéke, és a másnapi mozgásunk sem lesz annyira „robotos”. Íme, néhány szuper gyakorlat a nyújtásra!