A hosszú hétvégi edzések után a hétfőt pihenőnapnak tekinthetjük, így kicsit lazulhatunk. Mi is könnyedebb témát választottunk mára, az állatvilág híres futóit helyezzük ma fókuszba.
Azzal már foglalkoztunk, hogy kik az állatvilág legjobb futói, de azért furcsaságokat tudunk sorolni. Bemutatunk pár futó érdekességek az állatvilágból.
Tudtad, hogy a versenylovak vére a tenyésztés miatt olyan lett, mint a doppingoló atlétáké?
- Tréningezés során lépük temérdek vörös vértestet bocsát a szervezetükbe, így vérükben sokkal több lesz az oxigén. Doppingolás során ilyen oxigéndús vért fecskendeznek az erekbe. A ló maga termel ilyet, ha vágtatni vagy sebesen ügetni kezd.
Tudtad, hogy az Iditarod versenyen minden évben 12 kutyás szánokkal futnak le több mint 1600 kilométert, 15 nap alatt?
- A kutya csapatok 24 kilométer/órás sebességgel húzzák a szánokat, naponta 6 órán át. Az alaszkai huskyk hosszú távra tréningeznek, naponta tízezer kalóriát kell fogyasztaniuk a verseny ideje alatt.
Tudtad, hogy a vízellátás a hosszútávfutás egyik kulcsfontosságú eleme?
- A sivatagban nincsenek frissítőpontok, mint a New York maratonon, ehelyett a tevék zsír formájában őrzött, több napra elegendő nedvet visznek a púpjukban. Éjjel csökkentik testhőmérsékletüket, így tovább tudnak futni. Tűző napon is futhatnak olyan gyorsan, mint az emberek.
Tudtad, hogy a gyorsaság nem mindig jár kitartással?
- A gepárd például csak 650 méteren át tud 110 kilométer/órás sebességgel futni. Az antilop viszont hosszú kilométereken át futhat 80-nál gyorsabban, ez azt eredményezi, hogy ha elég hosszú a pálya, akkor az antilop győz, vékony lábával gazdaságosan osztja be energiáit.
Tudtad, hogy a strucc hosszú lába javarészt inakból áll?
- Így sokáig tudnak gyorsan futni. A lábizmuk is közel van a testükhöz, így lábuk még vékonyabb lehet. Ezek a lábak úgy működnek, mint a rugók, talajt érve összenyomódnak és ismét előre lökik a madarat.