Adrenalin-mániás! Így hívhatjuk azokat, akik (túl) gyakran bátrak, és örömmel feszegetik határaikat. A lényeg, hogy forrjon a vérük.
Tiszta adrenalin!
Gyorsabban, magasabbra, még, még, még! Ami a kilencvenes években még viccnek indult, mára kiépített iparággá fejlődött. Ennek oka, hogy a kezdők az extrém sportokban sokkal inkább az örömöt lelik meg, mint a rizikókat látják. Egyre többen keresnek kalandot is a sportokban, utolsó lépésként pedig határtalan kihívásra van szükségük, amiben jól érzik magukat és egyben veszélyes is, így érve el a legnagyobb endorfin-löketet.
Az extrém terepbringázás robbantja általában az első „adrenalin-bombát”, a szabad hegymászás (free climbing) vagy az ejtőernyőzés okozza a legnagyobb bizsergést az idegrendszerünkben. Bármely extrém sport esetében a biztonság és a tökéletes tervezés elengedhetetlen, így nem történhet senkivel komoly probléma ezen exkluzív szórakozási forma mellett.
Adrenalin: hormon különös hatással
Ahogy átfut a hideg a hátunkon, amikor egy extrém sportot űzünk, az tulajdonképpen színtiszta „élet-elixír”. Mindannyian használjuk az adrenalint, ha máskor nem, veszélyes helyzetekben ez ad „erőt és kitartást” az életben maradáshoz. Válságos helyzetekben ugyanis az adrenalin az, ami felel azért, hogy az energiatartalékaink eljussanak oda, ahol leginkább szükségesek, és ezáltal tudjunk maximális teljesítményt elérni.
Készen a harcra vagy menekülésre: a pulzusszám emelkedik, ahogy a vérnyomás és az oxigén felhasználás is. Egy rövid időre a testünk ekkor abszolút különleges állapotban kerül, amiben sokan úgy érzik, hogy mindenre képesek, legyőzhetetlenek. Ez az az érzés, ami miatt sokan fordulnak az extrém sportok irányába, és várják azt a bizonyos „adrenalin-bombát”.