A Hungaroringen aszfaltos futópályán versenyezhetsz júliusban, de milyen terepen érdemes felkészülni a Ring Run-ra? A rekortán lenne a legjobb talaj a futáshoz?

Ha már megfelelő motivációt találtunk az edzésekhez, ha már beneveztünk a lúlius 20-i Ring Run futóversenyre, és most indul a felkészülésünk, sok kérdőjel fogalmazódhat meg bennünk. Sorozatunkkal próbálunk segíteni a felkészülésben, hiszen van még idő a kezdéshez. Nagyon messze van a cél, ugye, egyáltalán nem mindegy, milyen terepen kell eljutnunk odáig! A kezdő futók gyakran azon tanakodnak, hová menjenek futni, s a döntésnél három szempontot figyelembe is vesznek. Pedig a negyedik is számít…

  1. Adjon élményt!

Keressünk szép, látványos helyeket, mert fontos eleme a sportolásnak, hogy emlékezetes élményhez juttasson.

  1. Legyen közel!

Fontos feltétel, hogy a futóterepünk közel legyen a munkahelyünkhöz vagy az otthonunkhoz, de legalábbis útba essen a kettő között. Minél kevesebb vesződséggel jár a futás elkezdése, annál könnyebben rászánjuk magunkat.

  1. Keressük a közösséget!

Akadnak néhányan, akik a teljes magányt keresik, és ha csak tehetik, távol mindenkitől róják az ösvényeket, utakat. A többségnek viszont szüksége van a közösségre, legalábbis a többi futó látványára. Elvégre ők biztos tudják, hol kell futni…

+1. Válasszunk jó burkolatot!

A fenti három szempont mellett legalább ilyen fontos a felület kiválasztása, amin futunk. Ha jól választunk, maga a terep dolgozik láthatatlanul a védelmünkön, képes megóvni ízületeinket az őket igénybe vevő terheléstől, amely a mozgásunk hibáiból vagy a rossz, elhasznált cipőből ered. A legjobb futófelületek – csöppet sem meglepően – mind természetes eredetűek.

Pedig a futók többsége a városban, sőt, falun is szereti a szépen „rendezett” – lefordítom: lebetonozott – utakat, útvonalakat, és ahol sokan lakunk és futunk, bizony nehéz is poros csapásokra lelni. Vegyük számon, miből is választhatunk!

 

BETON, DÍSZBURKOLAT – nagyon nem

A szervezet számára legkellemetlenebb felület a díszburkolat, a beton és a betontégla. Ezek a legrugalmatlanabb felületek, nagyon hamar megfájdulhat a derekunk, a térdünk, a csípőnk. Ilyen felületet találunk a Hűvösvölgyben kivilágított Nagyrét futópályáján is.

 

ASZFALT – csak megfelelő, aszfaltos futócipőben

A manapság utak burkolására használt aszfaltos útburkolat főleg télen merev, nyáron kissé meglágyul, ettől függetlenül nem ideális terep a futásra. Ilyen felületet mindenhol találunk, de futhatunk ilyenen például a Margitsziget budai oldalán, a Népligetben, a Városligetben, a Miskolci Népkertben, Miskolc-Tapolcán, Újszegeden, s még a debreceni nagyerdőben is.

 

FUTÓPAD – súgással nem lehet a tudást helyettesíteni.

A mesterséges burkolatok közé sorolandó a futópad is, amely vitathatatlan számos előnye mellett – van aki például csak ezen mer futni – inkább eltávolít a természettől, mint visszavezet oda. Technikai edzésekhez vagy rettenetes időben esetleg válasszuk ezt, de minden más esetben menjünk vissza természetesen élőhelyünkre, a szabadba…

 

BITUMEN – ritkán találkozunk vele

A régi bitumen nyáron gyurmává puhul, és bár kellemetlenül ragadhat is, mégis viszonylag barátságos felület a futáshoz.

 

REKORTÁN, TARTÁN – itt sem mindegy milyen cipőben

Ha fogalmazhatok így, az egyik legagresszívebb felület futáshoz a rekortán, a tartán. Szép színekben, esztétikusan illeszkedik a környezethez és nagy sebességű futást tesz lehetővé. Ma már nemcsak a stadionokat borítják ezzel, de hobbifutáshoz is borítanak felületeket, találkozhatunk vele például a Margitszigeten vagy Hódmezővásárhelyen. Egész évben lehetőséget biztosít a megfelelő mozgáshoz, de a ritmusa gyorsabb futókhoz, vagy gyalogló cipőkhöz megfelelő. Ha nem megfelelő ritmusban futunk, túlterhelheti mozgató rendszerünket.

 

GYÖNGYKAVICS – nem rossz

A nagyvárosok egyik legjobb futófelülete a gyöngykaviccsal felszórt földút. Minden időben jól használható, még ha esőben kicsit koszolja is a cipőnket. Ilyen futóúttal is ritkán találkozunk.

 

HOMOK – tengerparti nyaraláson .

A homok is barátságos futófelület: puha, hamar felszárad. Sokan kellemetlennek tartják, hogy megszáradva méllyé válhat, és nehezíti a haladást, de vegyük ennek a jó oldalát: ilyenkor még jobban megdolgoztat, fokozottan erősíti a has- és hátizmokat is. Találunk ilyen terepet a debreceni Nagyerdőben vagy például Nyíregyháza Sóstón.

 

FENYŐKÉREG, TŰLEVÉL – egészen különleges, nagyon élvezetes

Egy másik természetes futófelület a fenyőkéreg, a tűlevél, ami igazi nagy élmény futásra, és még futócipőt sem igényel. A győriek jól ismerik a „Lapos tanszéket”. A legnagyobb futóélmények közé tartozik az fenyőerdőben tűlevélen szaladgálni.

 

FÜVES ÖSVÉNYEK – futóbarát!

A rendszeresen betonon futóknak– hacsak nem futó zápor után forróságban futunk ott – a természetes füves mezőn, folyóparti gáton futni is maradandó élménnyel jár.

 

 

A természetes felületek nem simák, sőt, hepehupásak, ezért nem lehet olyan nagy sebességgel futni rajtuk, mint a mesterséges felületeken. Ez azonban nem hátrány, hanem előny, mert egyenetlenségük miatt állandóan korrekcióra szorul a mozgásunk, ami több izmot von be a mozgásba, és a törzsizomzatot is megerősíti. Nem azonos, állandó pontokon terheli ízületeinket. Az ilyen felületek lágysága javítja a talajfogás káros kihatásait, így is csökkenti a sérülésveszélyt.

Mindent összevetve: a természetes felületek jobban óvják szervezetünket, még a sáros vagy poros ösvényekkel is jobban járunk, mint a betonnal vagy akár a rekortánnal. Ha tehetjük, úgy válasszunk, hogy a személyes, nagy maratoni futásunkat egészen a „célig” bírjuk, ne kelljen feladnunk néhány év múlva…