Új életet kezdenél, de mégsem tudod rávenni magadat a sportra? Meggyőző érvek sorát hozzuk fel arról, miért kezdj mégis rendszeresen mozogni.
Az koronavírus-járvány enyhülése után várhatóan sok új látogató támadja majd meg konditermeket. A Margitszigeten már most is több futó lepi el a rekortánt, mint tavaly ilyenkor, a városokban megteltek a kerékpárutak mert hirtelen mindenki bringára pattant. De akik most sem szánják rá magukat a testmozgásra, sorolják kifogásokat, hogy elromlott a mosógépük, megbetegedett a kiskutyájuk, az uszoda bezárt, és egyébként is túl sok feladatuk van. Rövid távú kihívásaink elhalmoznak bennünket, és nem látjuk tőlük az erdőt – vagyis a hosszabb távú célunkat. Igen, a jelen leigázza a jövőnket.
Kifogás pedig mindig van, hogy miért ne tegyük meg azokat a lépéseket, amelyek a jobb testi és lelki jövőnket szolgálhatnák. Mert vajon, ha a húszas-harmincas éveimben nem tartom karban a testem – nem fokozom a tüdőm és a tápanyagszállító rendszerem képességét –, akkor hogyan tudok majd gondolkodni – ami nagyon sok energiát igényel – hatvan-hetven évesen, amikor már romlik a szerveink teljesítménye? Hová csökken az összteljesítményem, ha már huszonévesen is a maximumon pörög a rendszer?
Az egész társadalmunkra pozitív hatása van az egészségesebb életnek, az életmódváltásnak, a tudatos sport és táplálkozásnak:
– a halálesetek tíz-tizenhárom százalékát okozza a túlsúly és következményei;
– az európai egészségügyi kiadásoknak – régióktól függően – kettő-nyolc százalékát emésztik fel a mozgásszegény életmód okozta betegségek;
– hazánkban négy és félmillió embernek lenne szüksége életmódváltásra;
– a tizenöt év feletti lakosság több mint fele túlsúlyos, minden ötödik pedig elhízott.
Ha ez sem hat meg bennünket, legyünk jó befektetők, higgyük el az az amerikai statisztikát:
1 forint befektetés a mozgásba 3.6 forint megtakarítást hoz az egészség terén.
Az életmódváltás motivációi az alábbiak lehetnek:
– fittség növelése;
– fogyókúra;
– egészséges életmód kialakítása;
– betegségek megelőzése;
– kialakult betegség után, a szövődmények megelőzése;
– munkaképesség javítása.
Egy dán vagy francia nő négy évvel tovább él, illetve tíz évvel tovább egészséges. Íme, a lista, hogy jósolhatóan meddig élnek Európa különböző országaiban a hölgyek:
– a franciák: 85.4 év;
– az olaszok: 85.3 év
…a lista végén…
– a magyarok: 79.4 év;
– a lettek: 79.3 év.
Ötvenéves koruk után hány további egészséges évre számíthatnak:
– a dán nők: 24.1 év
…a lista végén…
– a magyarok: 11.4 év;
– az észtek: 10.4 év.
Szóval az mindegy, hogy fogyás miatt kezdünk futni, betegséget szeretnénk megelőzni vagy kikezelni – igazi hasznát akkor látjuk, amikor már nem is gondolunk az összefüggésekre.