Azt mondják, hogy az állóképességi sportok kilencvenöt százaléka mentális alapokon nyugszik. Bár hajlamosak vagyunk élettani szempontból leértékelni a teljesítményt, de a kemény edzések nagyon fontosak ahhoz, hogy megerősítsék az agyunkat, s a futás, kerékpározás, úszás okozta esetleges kényelmetlenségeknek, fájdalmaknak minél tovább ellenálljunk. Bepillantás a sport pszichológiai irodalmába.
A fájdalom érzése egy sor kémiai-biológiai történés végeredménye, a fájdalmat érző receptortól a fájdalom tudatosodásának és megélésének nagyagyi pszichés levetüléséig. A fájdalomérzet során anyagok szabadulnak fel, amelyek a fájdalomérző készülékekhez (receptorokhoz) kapcsolódva kiváltják az ingerületet, amely az idegek útján a gerincvelőn keresztül vezetődik az agyba.
Kétféle idegrost eltérő sebességgel vezeti az ingerületet a központi idegrendszer felé. Az egyik egy gyors, ezáltal azonnali éles fájdalmat közvetít, ami gyors választ eredményez, ez az úgynevezett heveny (akut) fájdalom, míg a második lassabb és tompább, de tartós fájdalomérzetet kelt, ezt idült (krónikus) fájdalomnak nevezzük.
Egy ausztrál tanulmány szerint az aerob edzések növelhetik az ember fájdalommal szembeni toleranciáját. A részvevők hat héten keresztül heti három alkalommal harmincperces aerob edzéseken vettek részt, ami után a felmérések egyértelműen kimutatták, hogy sokkal több fájdalomnak képesek ellenállni.
„Egy maratoni futás fájdalmának emlékei hosszú távon nyomot hagynak a sportolóban” – írja egy másik tanulmány. Mégis az atléták ennek ellenére is újra és újra nekivágnak a távnak. Egy nemrégiben készített felmérés az ultramaratoni futók gondolkodási folyamatait vizsgálta annak apropóján, hogy mennyire is képesek elfogadni a fájdalmat. Elfogadják, hisz ennek kapcsán vágnak bele újra és újra a küzdelembe, összpontosítva, rakva egyik lábukat a másik elé.
Sportpszichológusok vizsgálták futók egy csoportját edzés közben, arra az eredményre jutva, hogy a fájdalom és a diszkomfort érzés az agy harminckét százalékát fedi le, az útvonal negyven százalékban érinti a gondolataikat, míg a maradék a környezet impulzusaira támaszkodik. Ezzel bebizonyították, hogy nem a fájdalom érzete kúposodik ki elsődlegesen. Mindössze egyetlen olyan futó volt, akinél a fájdalomérzet vitte el a prímet.
Tippek a fájdalomérzet tolerálásához
Edzések fájdalmak közepette
Egy-egy edzés során sportolóként nagyon fontos a megfelelő kitartás, legyen az edzés kényelmes vagy éppen kényelmetlen. Azáltal is emelhetjük toleranciaszintünket, hogy kellemetlen helyzetekbe hozva magunkat csináljuk végig a tréningeket.
Állíts a gondolkodásmódodon!
Egy vérbeli sportoló a legkülönbözőbb módokon tudja értelmezni a fáradtság érzetét. Az egyik azt mondja, hogy már fáj a lába, ezért lassít az edzéstempón, a másik ellenben úgy gondolja, hogy éreztem már máskor is ilyet, úgyhogy inkább még keményebben csinálom. A két gondolkodásmód között választva az eredmény nagyon is eltérő lehet.
Ismerd meg szemléletesebben a kellemetlenséged!
Amennyiben egy sportoló a gyakorlatban az edzései során már rendre átéli a fájdalomérzet szituációját, abban az esetben az éles versenykörülmények között nem fog neki új tényezőként hatni. Érzed a kellemetlenséget, de konkrétan már azt is tudod, hogy miként reagálj.