Teniszkönyök?! A futóknak is van saját sérülésük, csak nem ilyen “fancy” elnevezéssel

Szalag és a külső térd fájdalma, avagy a láb teniszkönyöke?!

A párhuzam nem véletlen, ugyanis a másik végtag hasonló problémájáról beszélhetünk. A teniszkönyököt is általában félrediagnosztizálják, könyökízületi kopást sejtve, és bizony sokan a térd külsőoldali felületfájdalmát se az IT szalag problémájának vélik.

Mi is az a teniszkönyök?

A speciális mozdulattal túlterhelt kar problémája. A felkarcsont külső-alsó területén eredő izmok inainak tapadási területének gyulladása. Ez egy valójában könnyebb, de mégis kellemetlenül fájdalmas és a sportolást is akadályozó sérülés. Sokan úgy gondolják, hogy ez csak a teniszezésnél alakul ki, és az igaz is, hogy anno az „úri” teniszezést űzőknél diagnosztizálták jellemző sérülésként. Viszont mindenki szembenézhet ezzel a cudarul kellemetlen fájdalommal, aki nem erősít és nyújt rendszeresen kézfejre, alkarra, és nem fokozatosan emeli a terhelést. Mik ezek a mozgások: csákányozás, ásás, nagy súlyok emelése, ruhák kicsavarása, és bizonyos nem sportjellegű mozgások során is kialakulhat az efféle sérülés, például intenzív gépelés során. A sportok között – a tenisz mellett – a túlzottan erős, úszók által alkalmazott gumiköteles edzés, a helytelen tenyérellenállással való úszás, illetve a vívás is okozhat ilyen jellegű problémát. A legmeglepőbb azonban a zongorázás. A panasz okozója egy csonthártyagyulladás, ami az alkari feszítőizmok eredésénél a könyök külső vagy belső oldalán lévő letapadási felületen keletkezik, főleg azoknál az izomcsoportoknál, amelyek feszítjük a csuklót és az ujjakat.

Ez a hosszabb bevezető szükséges volt ahhoz, hogy megértsük, a lábnál mi is játszódik le pontosan. Az IT szalaghúzódás – ITBFS (Iliotibial Band Friction Syndrome) – is egy túlterheléses sérülés során keletkezik, amit időben diagnosztizálva, a helytelen terhelést megszüntetve (azaz pihentetve) és megfelelően kezelve megszüntethető.

Mi is az az IT szalaggyulladás?

Az IT szalag a comb külső oldalán fut végig. Nyújtott térd esetén a térdbütyök fölött fekszik fel, harmincszázalékos behajlítottság környékén „csúszik” át a másik oldalra és kerül a bütyök mögé. Ha ez a csúszási folyamat nehezül, akkor van esély az ITBFS kialakulására. A merev, feszített állapotú IT szalag fokozott súrlódása a térd külső felületén okozza a komolyabb problémákat. Érthető, hogy az ín alsó felülete és a térdbütyök folyamatos, fokozott súrlódása gyulladási folyamatokat hoz létre. A futólépésnél vagy a kerékpározásnál egy körbehajtási ciklusnál, ami sűrűbben fordul elő, mint az előzőleg említett mozdulatok többsége a karunkon, hasonló problémát generálhatunk a térdünkön. A hegyi futásnál, főleg lejtőn lefelé nagy tempó esetén, de a megerőltető, túlzott mennyiségben és alacsony fordulatszámon végzett hegymeneti biciklizésnél, a helytelen, túlságosan behajlított térdű gyorslábtempó, és –figyelem triatlonosok (!) – futással kombinálva is produkálhatja a szimptómát. Egyes becslések szerint a szabadidős futók majd egyharmadánál találkozhatunk pályafutásuk folyamán ezzel a kellemetlen és fájdalmas sérüléssel.

A tünetek:

  1. harmincszázalékos hajlítottság esetén a legintenzívebb a fájdalom a dörzsölt területen
  2. Terhelés elkezdése után pár perccel kialakuló, majd folyamatosan a térd külső területén kialakuló fájdalom
  3. A problémás terület esetleges beduzzadása

A megoldások:

  • Feltűnő a párhuzam a szóban forgó sérülés és az alábbi esetek között, ezért érdemes odafigyelni ezekre is:
  1. Férfiaknál a merevebb izomzatuk következtében sűrűbben fordul elő.
  2. Ó-lábúaknál, illetve kifele taposóknál – szintén férfiaknál – ez gyakoribb eset.
  3. Merevebb, akár szénszálas-erősített talpú futócipőknél rendszeresebben merül fel.
  4. A helytelen és sok gyorslábazásnál is fenyeget a probléma.
  • Az IT szalag tehermentesítése edzés megszüntetése vagy csökkentése (elsősorban lejtőn lefelé futás és a hegymeneti kerékpározás csökkentése) által
  • A gyulladás megszüntetése, akár gyógyszeres kezeléssel, és az újrakezdésnél is használjunk kamillát, hogy a regeneráció ne álljon le és ne újuljon ki a probléma terhelés hatására se.
  • Megjegyzendő, hogy helyes futás esetén se terheljük túl az IT szalagot, ennek megfelelően ne hátra beülve és kifelé csámpázva fussunk
  • A csípőöv és a láb nyújtását semmiféleképpen ne feledjük (persze csak gyulladásmentes körülmények között), többször, mint amennyit edzünk, és legalább tíz percet alkalmanként.

A megoldás:

  • 2-4 hét pihentetés futás nélkül
  • Néhány nap jegelés, naponta többször,
  • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek és gyógynövények alkalmazása
  • Kiegészítő sportként (a pihenő felétől) nagy pedálfordulatos sík kerékpározás és/vagy aquajogging nyújtással
  • Több mint 1 hónapos pihentetés után sem múló gyulladás esetén az ínba kell injekciót adni
  • A gyulladás lehúzása után szakszerű, először enyhébb, majd komolyabb nyújtógyakorlatok
  • A futás újrakezdése után edzés elején és végén is nyújtás