A kutyák és a futók általában nem a legjobb barátok. Ha találkozunk egy vadabb fajtával, fontos, hogy ne nézzünk a szemébe!
A „kutyák és futók” téma, amióta vannak emberek, akik városokban, erdőkben, mezőkön kocogni kezdtek, és ott olyan társakkal futnak össze, akiknél négylábú barát van. Néha póráz nélkül.
A probléma sok esetben, hogy a kutyatartók sokszor nem látják be, sőt el sem tudják képzelni, hogy más társaik – példának okáért futók, sétálók, esetleg kerékpárosok – kevésbé rajonganak a kutyákért, vagy épp adott pillanatban nem állnának meg megsimogatni a négylábúakat. A másik oldal, hogy a futók között sokan vannak, akiknek gondjai vannak a kutyusokkal, vagy félnek tőlük, vagy csak gyanús nekik az ember legjobb barátja.
Összességében mindkét csoportnak javasolt az alábbi tanácsok szerint eljárnia. A kutyásoknak tudomásul kell venni, hogy nem vétek nem szeretni ezeket az állatokat. A másik oldalnak, a kocogóknak a legfontosabb javaslat, hogy a morgó, vicsorgó, ugató kutyának ne nézzünk mélyen a szemébe! Nézzünk el a kutya felett vagy mellett, és hangosan, erőteljesen kiáltsunk: Fúj! Helyedre! Menj innen! Emellett persze reménykedjünk, hogy a gazda hatással van az ebre, és gyorsan vissza tudja hívni.