A nyújtás tényleg javítja a futóteljesítményt?

Minél lazábbak vagyunk, annál jobb. A futók többsége ebből indul ki, amikor elmerevedő, megrövidülő izmait nyújtja. De a nyújtás, a lazítás valóban javítja a futóteljesítményt? Fontos a lazaság?

Javítja a hajlékonyság a futóteljesítményt?

 

A nyújtás folyamatos téma a futók között. Sokáig abból indultunk ki, hogy nagyon nagy szerepe van a jó teljesítmény elérésében. Az elmúlt években ezzel szemben olyan álláspont is gyakran felvetődött, hogy a „merev” sportolók jobb futóstílussal rendelkeznek, a stretching viszont lassabbá tesz bennünket. Az utóbbi elv alapvetése, hogy a lábunk izmai és inai úgy működnek, mint a rugók: minden lépésnél energiát raktároznak, illetve adnak át testünknek. Természetesen egy „merev” rugó több energiát tud átadni, mint egy laza.

 

Nincs egyértelmű válasz

Logikusnak tűnik az érvelés, de még nem teljes: a lábainkban több különböző izom és ín található, amik futás közben más és más szerepet játszanak, egyúttal eltérő módon érintettek a terhelésben. Nem mindegy, hogy a térdízületnél lévő inakat, a comb vagy a vádli izmait vizsgáljuk, sőt attól is változhat egy felmérés eredménye, hogy hosszú távon futók vagy sprinterek vesznek részt a felmérésben. Több kutatás is foglalkozott a témával, egyértelmű eredményt egyikük sem tudott felmutatni, sőt egyes esetekben – a változók nagy száma miatt – még egymásnak ellentmondó adatokat is nyertek.

Egy biztos, a nyújtás mindenképpen hasznos, de hogy milyen mértékben szerepeltetjük ezt a folyamatot a futóedzéseinkben, azt érdemes a saját testünk reakcióiból leszűrni.