A sportmozgás lelki háttere

 

A mozgást felnőttkorban újra, szabad akaratukból elkezdők nagy részét a túlsúly, az álmatlanság, a fájdalom, vagy az emésztési zavarok leküzdése vezérli. Vannak olyanok is, akik külsőnek tűnő kényszerek (mint például az infarktus, magas vérnyomás, magas koleszterin, csontritkulás stb.) hatására kezdenek el sportolni, amit rehabilitációnak nevezünk.

Bármerre indulunk is, hamis elképzelésünk van a sportolás céljairól. A mozgás önmagában a cél, a sport megszeretése az út, és minden más (például fogyás vagy izomnövelés) következmény és mellékhatás, még akkor is, ha fontos hajtóerő volt az út elején.

A sport legfontosabb lehetősége, még csapatsport esetén is, hogy testünk és lelkünk egymásra találjon. Az edzés időszaka teljesen az egóról, önmagunkról szól. Rohanó világunkban sokszor elfojtjuk testünk-lelkünk igényeit: szolgáljuk a közt, erősítjük a csapatot, munkaerőnkkel tápláljuk munkahelyünket és otthon a családot is. Néha elhisszük, és meg is vásároljuk azokat a dolgokat, amelyektől jobb kedvet, életünk magasabb színvonalát reméljük, viszont nem fordítunk időt biológiai minimumunkra.

Pedig lelkünk-testünk ápolása, újra megismerése gyors sikerekhez vezet:

  • A sportolás önmagában magasabb fájdalomküszöbhöz vezet, ami a kellemetlenül fájdalmas betegségek elviselését könnyebbé teszi.
  • Csökkenő vérnyomásunk segít a kompromisszum-készségünk javulásában, a minket ért stresszhatások kezelésében, és kiegyensúlyozottabbá is tesz.
  • Erősödő oxigénfelvevő és energiabeszállító képességünk javítja agyunk munkavégző képességének mennyiségét és hosszát is (végtére is a második legtöbb oxigént fogyasztó szervünk az agy, az izomzat után).
  • Rendezi az alvást.
  • Csökkenő súlyunk önbizalmunk növelését is támogatja mások előtt.
  • A csökkenő súly – miután ezt az eredményt a saját erőnkből értük el, amit az életben ritkán mondhatunk el valamiről – önértékelésünk javulását vonja maga után.
  • A sportolási folyamat fizikai és lelki önismerethez vezet, ha elemezzük edzéseinket, és az eseményeket. A szervezet jelzi, hogy mire van szüksége testmozgás közben, oda kell rá figyelni, és nem érdemes legyőzni, mert abból csak sérülés és fájdalom keletkezik.
  • Ahogy formailag is kiteljesedünk, úgy válunk példaképekké környezetünkben, ami újabb dekákkal „hizlalja” májunkat. Ezt a formai sikert azonban tartalmi változásoknak kell megelőzni.
  • A depressziót is kezeli, hiszen célt és közvetlen sikerélményt biztosít számunkra.

Maga az edzés akár közösségben, akár egyénileg végezzük, elvonulás a mindennapi problémák elől. A bemelegítésnél meg kell szüntetni a külvilágot – legjobb már az oda úton -, csak saját magunkkal foglalkozzunk! Szép lassan, a sport megkedvelése közben rájövünk, hogy a verseny, a fogyás nem lehet már igazi cél. Az igazi sikerélményt új életmódunk adja.

Hogy ne legyen egyszerű az életünk, ne feledjük, hogy a rosszul elvégzett sportmozgás rossz irányba is befolyásolhatja életünket:

  • Víz- és ATP-hiány erős, folyamatos fejfájást okozhat.
  • Helytelenül felépített és elvégzett munka szalag, izom, ízületi sérülések, porckopás, gerincsérv okozója lehet.
  • A túledzettség által okozott figyelemzavar nemcsak sérüléseket okoz az edzésen, hanem baleseteket is a hétköznapokon, kimerültségünk pedig letörtségbe csaphat át.
  • A helytelen edzésmunka a koncentráció csökkenéséhez, munkaképességünk csökkenéséhez vezethet.
  • Eltúlzott terhelés esetén immunrendszerünk is gyengülhet.
  • Aránytalan edzésmunka esetén a szabad gyököknek sem tudjuk útját állni.
  • A sportágak speciális túlterhelései is vezethetnek időleges vagy maradandó sérülésekhez.

Mégis azt mondhatjuk, hogy a megfelelő hozzáállás, figyelem, szakmai tudás és szakemberi felügyelet mellett a rendszeres sportmozgás nemcsak testünket alakítja át, de lelkünket is megerősíti, vitalizálja és jobban felvértezi az új hétköznapok kihívásai előtt.